Mi az igazság? – ezzel kérdéssel szólítja meg olvasóinkat Szemerei János elnök-püspök a reformáció ünnepére írt igemagyarázatában, melyben felhívja a figyelmet: „Mi, protestánsok a reformáció örököseiként a hitet helyezzük a középpontba. A teljesítménycentrikus gondolkodás viszont számunkra is kísértés. Ha a hitünkre mint emberi teljesítményre tekintünk, és ilyen értelemben próbálunk építeni rá, akkor zsákutcába fogunk jutni. Érdemszerző jócselekedetként sajnos a hit ugyanúgy nem működik, mint a bűnbocsátó cédula. […] A mi saját igazságunk útján sajnos nem tudunk Istenhez eljutni, az ő igazsága révén mégis megnyílt egy kapu. Ezt az igazságot hozta el nekünk Jézus Krisztus.”

„Végre kiderül az igazság” – mondhatják sokan november 4-én, amikor az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára dokumentumainak egy része hozzáférhetővé válik az interneten. Az ügynöklistával kapcsolatban, Nóé fiainak cselekedetére fókuszálva, józanságra int elnök-püspökünk az Égtájoló rovatban. Az ügynökaktákhoz, a tényfeltáráshoz, a múltfeldolgozáshoz kapcsolódva egy podcast­adást is készített szerkesztőségünk. A beszélgetés közreadása mellett közlünk egy hét pontból álló kapaszkodót is arról, hogyan álljunk ahhoz a helyzethez, ha egy rokonunk, ismerősünk nevét találjuk majd valamelyik állambiztonsági dokumentumban.

Végezetül hadd szóljak az ünnep és a fájdalmas ügynöktéma után a gyászról. Fontosnak tartottuk, hogy november elején őszintén beszéljünk a halálról és mindarról, ami körülveszi, ezért evangélikus lelkészt, gyászcsoportvezetőt és evangélikus temetkezési vállalkozót kérdeztünk. Nem jóleső téma ez az életünkben, de fontos gesztus a leszármazottaink felé, ha az elhallgatás helyett erről is nyíltan beszélünk a családban.