Az együttműködés alapjairól és jövőjéről

A vallási és egyházi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár, Czeti István a Magyarországi Evangélikus Egyház székházában találkozott egyházunk vezetőségével október 9-én, pénteken.

A delegáció tagjai először kulturális értékeinkkel ismerkedtek: körbejárták az Evangélikus Országos Könyvtárat és az Esterházy Péter és Gitta Könyvtárat, az Evangélikus Országos Levéltárban pedig többek között megtekintették Luther Márton végrendeletének másolatát, azt az 1948-as szerződést, melyet a Magyarországi Evangélikus Egyház és az akkori pártállam kötött, valamint Masnicius (Masznyik) Tóbiás gályarab prédikátor emlékkönyvét. Utóbbit átlapozva a jogász és klasszika-filológus végzettségű helyettes államtitkár kiemelt egy latin nyelvű mondatot – Adrianus Pauli gdański lelkész bejegyzését –, le is fordította a jelenlévőknek, végül pedig ezt a mondatot írta be a vendégkönyvbe: „Mergitur interdum, sed non submergitur unquam” – „Olykor elmerül, de sohasem süllyed el.”

A tanácskozáson Prőhle Gergely országos felügyelő ismertette egyházunk szolgálatát, az egyháztörténeti áttekintéstől a mai hitéleti, oktatási, diakóniai és kulturális szolgálatokon át az ökumenikus és külügyi kapcsolatokig. Rámutatott, hogy egyházunk számos társadalomformáló területen aktív szereplő: elkötelezett a teremtésvédelem mellett, kiterjedt kulturális munkát végez, és több mint húsz éve kutatja, illetve a nyilvánosság elé tárja a kommunista diktatúra állambiztonsági szervei és az egyház közötti kapcsolatok történetét.

Prőhle Gergely hangsúlyozta: egyházunk az állami szereplőkkel a közös társadalmi célok megvalósításában mindig is partneri viszonyra törekedett, a politikai kereszténység és a keresztény politizálás napi aktualitásaitól többnyire távol tartotta magát, s a jövőben is erre törekszik. Azt is hangsúlyozta ugyanakkor, hogy tisztában kell lennünk a politikai változások mögött meghúzódó társadalmi folyamatokkal. A közösségi médiában megjelenő, sokszor alpári egyházellenesség sajnos csak a jéghegy csúcsa, ezért is fontos, hogy a politikában, az államigazgatásban megjelenő, egyházi kötődéssel bíró közszereplők, mint amilyen Czeti István is, józan hangon, a csillapítás, közvetítés szándékával szólaljanak meg.

Czeti István a válaszában elmondta, hogy neki személyesen, de a Tarr Zoltán vezette Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztériumnak általában is ez a szándéka, majd kiemelte: a kormány elkötelezett amellett, hogy a jövőbeli támogatások odaítélésének ne legyen a mércéje az, ki milyen kapcsolatot ápol a kormánnyal.

A helyettes államtitkár szólt arról is, hogy jelenleg a pályázati rendszer átalakításán dolgoznak, és ehhez az egyház javaslatait is várják, hogy a kiírások a közösségek valós igényeit szolgálják. Kifejtette, hogy az egyházi, különösen az evangélikus oktatás és szociális ellátás számos jó gyakorlatából az állami intézmények is átvehetnének modelleket. Az állam az önszerveződésből, a gyülekezetek intézményalapító és -fenntartó munkájából is tanulhatna.

Czeti István jelezte, hogy a kormány nyitott a társadalmi, ezen belül a felekezetekkel folytatott párbeszédre. XVI. Benedek pápa nyomán a „kreatív kisebbség” társadalomformáló szerepére is utalt, hangsúlyozva, hogy a társadalom egyes területein végzett segítő szolgálat az egész társadalom életére megtermékenyítő hatással van.

Szemerei János elnök-püspök a tanácskozáson elmondta, hogy az egyháznak juttatott állami források túlnyomó része az általa ellátott, a társadalom széles rétegeit szolgáló közfeladatok finanszírozását biztosítja, ezért ezek az összegek nem az egyház támogatását, hanem az elvégzett közszolgálat fedezetét jelentik.

Keczkó Pál püspök a hit- és erkölcstan­oktatásban annak lehetőségét látja, hogy az egyház kilépjen a templom falai közül. E tanegységek megtartását és az erkölcstanoktatás továbbfejlesztését azért is fontosnak tartja, mert az ország hosszú távú érdeke, hogy másokért is felelősséget vállaló állampolgárok nőjenek fel.

Kondor Péter püspök hangsúlyozta: az állam és az egyház kapcsolatában a túlzott közelséget és a szembenállást egyaránt kerülni kell, hogy mindkét fél a maga szerepének megfelelően végezhesse a feladatát.

A jelenlévők áttekintették a kormánnyal 2020-ban kötött hosszú távú megállapodás óvoda- és gyülekezetfejlesztési projektjeit. Megállapodtak abban, hogy a közeljövőben további tárgyalásokat folytatnak e téren, különösen a nemzeti kulturális örökséget is őrző Evangélikus Országos Gyűjtemény raktáráról, az autizmusspecifikus fejlesztést nyújtó óvoda bővítéséről és az utazó gyógypedagógiai hálózat elindításáról.