Egy közösség

„Uram, sokunk lelkén ül ezekben a napokban mélységes szomorúság. Miközben egyházunkban és munkánkban tesszük a dolgunkat, tudjuk, hogy hibázhatunk, vagy hibázhatnak mások, de az a bizonyosság nem veszett el bennünk, hogy gyengeségeinkkel együtt egy közösség vagyunk. A te szeretett gyermekeid, így egymásnak testvérei” – így kezdődik Fabiny Tamás nyugalmazott püspök közösségi médiában kiposztolt imádsága. Ezt a fohászt és gondolatsort a szívünkre helyezve készítettük mostani magazinunkat is, amely a megújult és kibővült Híd magazin friss számával együtt igyekszik tartalmas olvasni­valót adni november idusán.

„Az énekkari és a hittanmissziónak köszönhetően egyre többen vannak a gyülekezetben és így a vasárnapi istentiszteleten is olyanok, akik nem evangélikus hátterűek” – derül ki a Csákvár–Bicske–Csabdi Társult Evangélikus Egyházközséget bemutató gyülekezeti riportunkból. Öröm­teli olvasni az ott zajló gazdag munkáról és a helyi lelkész ön­ref­lek­tív, a gyülekezetek visszajelzésére nyitott gondolkodásáról.

Öröm, hogy megjelent egy­házunk irodalmi és képzőművészeti kiadványának, a Credo evangélikus műhelynek az első száma is. Erről Gáncs Tamás ír ajánló sorokat: „A Credo bookazine erőssége, hogy egyszerre ad dogmatikai útmutatást az istenkérdésben – többek között Reuss András »Szeretettel teli, lángoló kemence« című tanulmányában ismerteti a lutheri istenkép sajátosságait –, ugyanakkor etikai, művészeti, liturgiai témákban is bátran szólal meg, legyen szó egyházzenéről, divatról, lélektanról, irodalomról, néprajzról vagy éppen az online média hatásáról.”

A mindennapi Szentírás-olvasás mellett, úgy gondolom, az Evangélikus Élet, a Híd és a Credo írásai is mind-mind az istenhitünket, az egyházszeretetünket erősíthetik, akár a nehezebb időszakokban is.