Láthatóan evangélikus

Balogh Miklósné, Zsuzsa nyugalmazott pénzügyi vezető – Budapest-Óbuda. Az óbudai templomban kereszteltek, és amikor felnőttként a férjemmel ebbe a gyülekezetbe kezdtünk járni, úgy éreztem, mintha hazaérkeznék. Mindig örömöt jelentett számomra, hogy evangélikus vagyok. Különösen fontosnak érzem azt a lelki mélységet, amely nem a külsőségekre figyel, hanem olyan kapaszkodót ad, amely egész életünkben megtarthat.

Már korán fontossá vált számomra Jézus ígérete: „…én veletek vagyok minden napon a világ végezetéig.” [Mt 28,20b] Életem során sokszor megtapasztaltam ennek valóságát. Olykor úgy érzem, mintha láthatatlan jelzőlámpákat követnék: egy-egy döntés előtt megkapom a jelzést, merre induljak tovább. Visszatekintve így látom Isten vezetését abban is, ahogyan a férjemmel egymásra találtunk, vagy ahogyan arra a munkahelyre kerültem, ahol aztán negyvenöt éven át dolgoztam.

Gyermekként alig vártam, hogy konfirmálhassak, mert szerettem volna én is részesülni az úrvacsorában. Később Pál apostol szeretethimnuszának zárómondata vált életigémmé: „Most azért megmarad a hit, a remény, a szeretet, e három; ezek közül pedig a legnagyobb a szeretet.” [1Kor 13,13] Sok ajándékot kaptam Istentől, és igyekszem úgy élni, hogy ezekhez ne váljak méltatlanná, hanem abból, amit kaptam, másoknak is továbbadhassak. Imádságban pedig azt kérem Istentől, hogy segítsen megértenem, mit kíván tőlem, és adjon erőt ahhoz, hogy követni tudjam útmutatását.

Az evangélikusok mai arcképcsarnoka a Facebook.com/lathatoan.evangelikus és az Instagram.com/lathatoan.evangelikus címen érhető el.

Magyari Márton