Biblia mellett, bizalommal, meghitt közösségben

Kreatív, építő energiák sűrűsödnek ott, ahol evangélikus nők gyűlnek össze, és osztják meg egymással gondolataikat, élettapasztalataikat, hittörténeteiket. Szép, patinás szavunkkal nőegyletnek nevezzük azokat a gyülekezeti női köröket, amelyek az ország számos pontján működnek, éppen mostanság alakulnak, vagy éledtek újjá. Érthető: a személyes találkozás, a beszélgetés, az egymásra figyelés örök emberi vágy. Lelkészi vezetéssel, az ige mellett vagy egy egész napos kirándulás során olyan biztonságos térben lehetnek a közösség tagjai, ahol teljes nyíltsággal szólhatnak a nőket érdeklő és érintő kérdésekről. Mindez úgy erősíti az összetartozást, hogy a gyülekezet egésze is gazdagodik általa. Két évvel az evangélikus férfiköröket bemutató cikkünk után női körképet készítettünk Sárvártól Győr-Ménfőcsanakon és Kaposváron át Esztergomig.

Kiránduláson a ménfőcsanaki női kör

„Kaposváron – korábbi szolgálati helyemen – meglepetésként ért, hogy a templom egyes berendezési tárgyai a Kaposvári Ágostai Hitvallású Evangélikus Egyházközség Nőegyletének ajándékaként kerültek a gyülekezet tulajdonába. Kortörténeti dokumentumként ránk maradt az 1917-ben alakult egylet 1948-ig vezetett naplója is. Mivel a templomban ennyire kézzelfogható jeleit láttam a nőegylet tevékenységének, felmerült bennem, milyen jó lenne feleleveníteni ezt a kört” – emlékezik vissza Pongráczné Győri Boglárka lelkész.

Pongráczné Győri Boglárka

Terveit tett követte: 2012-ben újjászervezte a kaposvári közösséget. Céljaik között közösségépítés, a hitbeli ismeretek gyarapítása, a gyülekezet céljainak segítése szerepelt: például varrás, hímzés, a karácsonyi jótékonysági vásárokra készülő ajándékok, sütemények készítése. De kötetlen programokra is sort kerítettek: kirándulásokat szerveztek, kulturális élményekben is volt részük az évek során.

„A kreatív formák és a gyülekezet életének segítése jól kiegészítette egymást. Innen jött a gondolatom: fel kellene térképezni az evangélikus egyházban működő női köröket, hálózatba kapcsolódni s egy országos találkozón megismerni egymást, átadni a jó gyakorlatokat” – mondja a lelkésznő, akinek új gyülekezetében, Ménfőcsanakon nem volt ilyen évszázados hagyomány. Ott még gyermekcipőben jár a szerveződés. „Nem a szolgálati feladatok kiosztása, hanem a kapcsolódás, a beszélgetés a fontos. Első, tavaszi kirándulásunkra közel harmincan jöttek, mindenféle korosztályból. A tömegközlekedésben töltött két és fél óra is elröppent, annyi beszédtéma akadt!” Oly sok terepen kell ma a nőknek helytállniuk, hogy szinte zsigeri vágyuk időnként lelassulni, az ige köré gyűlni, női dolgokról szót váltani – teszi hozzá.

Egy igény – több modell

Akárcsak Kaposváron, Sárváron is történelmi múltú női kört találtunk. A város legrégebben alapított civil egyesületei­nek egyike az 1921-ben alakult Sárvári Evangélikus Leány- és Nőegylet. „Sárvár több szempontból különleges egyháztörténeti helyszín: hivatali körpecsétünkön az 1534-es dátum szerepel. Alapvetően népnevelő szándékkal indult a hölgyek összefogása, azaz kulturális rendezvényeket szerveztek, sőt még színdarabokat is adtak elő” – tudjuk meg a reformáció és a gályarab ősök emlékét is őrző gyülekezet lelkészétől, Pethő-Udvardi Andreától, mikor egy régi modell mai megjelenését ismerteti meg velünk.

A Sárvári Evangélikus Leány- és Nőegylet 1930-ban

Először hatodévesként került a gyülekezetbe, majd tíz évre rá férjével parókus lelkészként érkeztek vissza – meséli. „Rácsodálkoztunk: a női kör az egyik legaktívabb gyülekezeti csoport. Havi rendszerességgel találkoznak, és szolgálatuk gyakorlatilag lefedi a gyülekezeti élet minden területét.  

Pethő-Udvardi Andrea

A vendéglátástól a szervezésen át a Dunántúli Harangszó című lap fóliázásáig – Ittzés János püspök úr idején – mindenből kivették és kiveszik a részüket. Legyen az fáslikötés a Lepramissziónak vagy gyermekalkalom, adventi vásár, sütés-főzés: rájuk mindig lehet számítani” – sorolja.

Egy egészen „fiatal” körről is érdeklődtünk: Klimentné Ferenczy Andrea még „csak” három éve szervezi, vezeti körét Esztergomban. „Az elhatározást az évek óta jól működő férfikör adta, amelyben az egyetlen nőként szoktam jelen lenni, áhítatot tartani. Olyan jó beszélgetések alakultak ki, hogy adta magát a kérdés: miért ne lehetne női körünk is? Bár sokszor felvetettem, hogy lenne-e rá igény, eleinte kevesen mozdultak meg. Egy idő után arra jutottam: ha vannak néhányan, akik mellém állnak, akkor velük el lehet indulni.”

Klimentné Ferenczy Andrea

Három éve tehát elindultak, havi egyszeri találkozással. A tematikát az első este bemelegítő kérdése alapozta meg: milyen női szereplőket ismerhetünk meg a Szentírásból? Ez a negyvenes-ötvenes-hatvanas korosztálynak azonnal felkeltette az érdeklődését. „Ebből született meg a kör egyik célja: ismerjük meg a bibliai nőalakokat, és nézzük meg azt is, mit tudunk a történetükből a saját életünkre vonatkoztatni, milyen üzenetet vagy tanítást hordozhatnak ma” – foglalja össze a lelkésznő.

Pethő-Udvardi Andreának a jelen új kihívást hozott, mert bár a múlt örökségét Sárváron méltó módon őrzik, ám a második világháború utáni újraindulástól a nőegylet inkább a nyugdíjas korúak közössége lett. „Sajnos az életkor előrehaladtával sokan nehezen mozdulnak ki, a friss­nyug­díja­sok pedig az unokák mellett aktívak, nem tudnak bekapcsolódni – szembesít a lelkésznő a realitással. – Ekkor jött az ötlet: szervezzek csoportot a harmincas női korosztálynak is. Ez lett az ökokör, amelyben a kora, érdeklődése, élethelyzete szerint kompatibilis réteg kap teret a találkozásra. Hittanos gyermekek anyukáit szólítottam meg; átlagosan nyolcan vagyunk, s projektjelleggel egy-egy téma feldolgozására hívok szakértőket.”

Sárvár most – a női kör ma

Minden kimondható

De vajon miről beszélgetnek a nők egymás között? Pethő-Udvardi Andrea a Tudatos Vásárlók Egyesületében szerzett képesítését kamatoztatva keresztény tartalommal tölti meg az olyan témákat, mint a tiszta otthon, a kamra, az étkezés, a vegyszermentes élet. Igékkel hangolódnak az ökokör jóízű beszélgetéseire. 

A nyugdíjaskör tizenöt-húsz fős közössége számára pedig egyháztörténelmi, irodalmi témákat hoz, felkért előadókkal, de volt bűnmegelőzési tanácsadás és torna is.

Klimentné Ferenczy Andrea is tud példát hozni a mély, lelki intimitás megélésére: egy-egy bibliai igeszakasz nagyon érzékeny témákat is előhoz – idézi fel. „Egy ízben egy ószövetségi özvegyasszony történetével foglalkoztunk. Később az egyik tagunk elmondta: amikor meglátta a témát, először úgy döntött, nem jön el. Ő is eltemette a férjét; nem akart újra a gyásszal szembesülni, úgy érezte, végre elrendezte magában. Aztán mégis eljött – s végül ő tudott a többieket leginkább megérintve beszélni róla. Igazán erős élményünk volt hallani őt – idézi fel a lelkésznő –, ahogy a legmélyebb érzéseiről és a hitéről szólt, megnyílt a testvéri közösségben.”

Az esztergomi női kör alkalma

Sárváron a női kör tagjai megajándékozzák a konfirmandusokat, hímeznek, énekeskönyvtokot készítenek. Pethő-­Udvardi Andrea kedves alkalmakként jellemzi mindkét női körének az együttléteit. Mély beszélgetés alakul ki a bizalmi térben. „Tartjuk a kapcsolatot a régió több evangélikus női körével, és az ökumenikus női imanapot is megtartjuk. Férfiegyletünk – jelenleg Illés Csaba vezetésével – szintén aktívan működik. Meghitt a közös nőegyleti-férfiegyleti karácsonyunk: a két csoport kis ajándékokat ad egymásnak” – meséli.

Az esztergomi körben egyelőre a találkozás, a beszélgetés a prioritás, legyen akármilyen hétköznapi a téma, a közös hit, értékrend mentén nem felszínes a kibontása. A létszámot – kis gyülekezet lévén hat-nyolc fő jön el – ideálisnak tartja a vezető. Egy nagy csoport dinamikája más, ott akad, aki nem mer megszólalni. Kézműveskedni, kirándulni nem terveznek: „Nálunk másfajta igény jelentkezett: a csendes, meghitt beszélgetés és az egymásra figyelő, szeretetet adó közösség. A női kör legnagyobb hozadékát éppen ebben látom: lehetőség van arra, hogy valóban megismerjük egymást, és jó testvéri közösség alakuljon ki.”

Pongráczné Győri Boglárka egyaránt megtapasztalta a kisebb és a nagyobb csoportok előnyeit, és az aktív, kiránduló, színházlátogató, kreatív kört éppúgy szívesen szervezi, mint a csendes, teázás, sütizés közben zajló testvéri beszélgetéseket. Minden csoport és generáció lelkészével együttműködve megtalálja, kialakítja az éppen aktuális igényei szerinti, működőképes formát. A kulcs­szó itt is a nyílt kommunikáció, a bizalom lehet.

A lelkésznők számára nem pluszmunka, hanem feltöltődés ez a szolgálat. Klimentné Ferenczy Andrea így fogalmaz: „Szinte továbbképzésként élem meg, mélyebben kezdek foglalkozni bib­liai személyekkel, ráadásul kifejezetten női nézőpontból. Közben sok olyan gondolat hangzik el, amely engem is megerősít a hitemben.”

Kell az odaszánás

Hogy működik most a kaposvári kör? – érdeklődtünk végül a kiindulóponthoz visszatérve, immár Takács Hajnalkától, aki nemrég érkezett az értékhordozó közösségbe. A fiatal lelkésznő „egymásért is felelősséget vállaló, egymást és a gyülekezetet támogató, szolgáló” női csoportként jellemzi őket.

Takács Hajnalka

„Tavalyelőtt kerültem Kaposvárra. Akkor még hatodévesként kapcsolódtam be a nőegylet alkalmaiba, tavaly pedig már lelkészként voltam jelen. Öröm volt a részévé válni ennek a közösségnek, s már egy új kezdeményezésről is beszámolhatok: a nőegylet vállalta a gyülekezet keresztelési kendőinek készítését. Otthon megvarrták, csipkével díszítették, keresztet hímeztek rájuk, majd a nőegyleti alkalmon megmutatták egymásnak az alkotásokat, és megosztották a tapasztalataikat.”

A nőegylet tagjai nagyon elkötelezettek, és igyekeznek jelen lenni az alkalmakon a mindennapi teendőik mellett is. Sokan munka, család, délutáni külön­órák, edzések mellett is szakítanak rá időt, és jó látni, hogy az egymás iránti figyelmes odafordulás sokszor olyan hétköznapi gesztusokban is megmutatkozik, mint hogy felajánlják egymásnak a közös utazás lehetőségét, különös tekintettel azokra, akiknek télen, a késői órákban ez nehézséget jelentene.

A kaposvári női kör örömmel mozdul ki

„Nagyon gazdagítóak a beszélgetések, ki-ki a saját életéből hozott példákkal teszi érzékletesebbé. Fontos, hogy legyen egy közös alapunk, és utána mindannyian aktívan, nyitottan kapcsolódhatunk be a beszélgetésbe” – teszi hozzá Takács Hajnalka. A nőegylet tagjainak fontos, hogy láthatók legyenek a gyülekezetben, nemcsak a szeretetvendégségeken, hanem általában is. Minden évben van valamilyen – gyülekezeti vagy jótékony célú – projektjük, amelyhez az adventi vásár bevételét is felhasználják.

Megismerve a példákat, láthatjuk: nincs tankönyvi, egyetlen működő modell. A formák, korosztályok és hangsúlyok eltérhetnek, de mindenhol ugyanaz a törekvés jelenik meg: legyen olyan női közösség, amelyhez jó tartozni. Nem elszigetelt csoportok a nőegyletek, hanem szolgálatukkal visszahatnak a teljes gyülekezeti életre. A hasonló mintázatot is ez rajzolja ki. Minden nőegylet sokat tesz hozzá a gyülekezete életéhez, a tevékeny segítség valamilyen formában mindenütt megjelenik, hiszen egymás terhének hordozása fontos keresztény cselekedet. A tagok hitélete gazdagodik, de a lelkésznők számára is értékes idő a női témák igei megközelítése.

A Biblia tele van példának tekinthető nőalakokkal és olyan, erőt adó igékkel, amelyeket azután a hölgyek el tudnak vinni magukkal, és elgondolkodhatnak rajtuk a következő gyülekezeti, régiós vagy a Pongráczné Győri Boglárka megálmodta országos találkozásig.