Krisztusi módon szeretni a legnagyobb lecke

Ünnepi istentisztelettel kezdődött meg a reformáció hónapja október 1-jén a budapesti Deák téri evangélikus templomban. Az alkalmon a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa (MEÖT) tagegyházainak vezetői, illetve kórusai szolgáltak.

Kondor Péter, a Déli Evangélikus Egyházkerület püspöke, a MEÖT alelnöke a köszöntőjében annak a jól ismert mondatnak az aktuális érvényességére hívta fel a figyelmet, hogy „az egyháznak szüntelenül reformációra van szüksége”. Ezzel összefüggésben arról beszélt, hogy minden változás, formálódás, megújulás csak akkor ér valamit, akkor van értelme és eredménye, ha Jézus az, aki az ő egyházát formálja. A püspök hozzátette: „Mi most, a reformáció havában sem csak egyszerűen emlékezünk a reformációra, hanem benne élünk a reformációban, Urunknak az ő egyházát formáló szeretetében és működésében.” Papp János baptista egyházelnök a Zsolt 145,20a alapján („Megtartja az Úr mindazokat, akik őt szeretik…”) elmondott prédikációjában az ismeretségi köréből hozott személyes történetek alapján arra világított rá, hogy a ma embere különösen is úgy viszonyul Istenhez, hogy szeretne vele egy jó üzletet kötni.

„Elégedjen meg kevéssel, de adjon nagyon sokat” – fogalmazott az egyházelnök, majd arra irányította rá a gyülekezet figyelmét, hogy az Isten megtartása nem megkímélést jelent. Próbákon, kísértéseken, nehézségeken keresztül akar vezetni bennünket úgy, hogy nem megkerülteti velünk ezeket, hanem átvezet mindezeken, és megtart mindezekben.

„Az egyik legnagyobb lecke szeretni. Krisztusi módon szeretni. Igazán szeretni. Őt is, meg egymást is szeretni. Úgy szeretni, tanulni úgy szeretni, ahogyan ő szeretett. Mert a megtartás az nem érdem. A megtartás az nem szolgáltatás. A megtartás: következmény. Az Isten ­iránti, a testvérek iránti, a Krisztus és a Krisztus teste iránti szeretetnek a következménye. Az ­Isten kegyelme. Tapasztaljuk meg mindannyian ezt saját életünkben is, közösségeinkben is” – zárta prédikációját Papp János baptista egyházelnök.