Több mint három évszázada Békéscsaba szívében

A békéscsabai evangélikusság története szorosan összefonódik a város újjászületésével. Békéscsabát 1718-ban felvidéki, szlovák ajkú evangélikus telepesek népesítették be. A letelepedők közösségének életében kezdettől meghatározó szerepet játszott az evangélikus hit, az anyanyelv és az iskola. Első templomuk még egyszerű, rőzséből font és sárral tapasztott épület volt, majd 1745-ben felépült a mai Kistemplom elődje. A gyülekezet gyors növekedése a 19. század elejére nagyobb templom építését tette szükségessé. A Kistemplommal szemben emelkedő monumentális Nagytemplomot – hazánk legnagyobb evan­gélikus templomát – 1824-ben szentelték fel. A két templom együtt ma is Békéscsaba egyik legjellegzetesebb városképi együttese.

A 19. századi gyülekezet egyik legjelentősebb lelkésze Szeberényi Gusztáv Adolf volt. 1853-tól szolgált Békéscsabán, 1867-ben esperessé, 1872-ben pedig a Bányai Evangélikus Egyházkerület szuperintendensévé, azaz püspökévé választották. Szolgálata idején sokat tett a gyülekezeti élet megszilárdításáért, az istentiszteleti rend megerősítéséért és az anyanyelvi szolgálat fejlesztéséért. Kezdeményezésére a Kistemplomban rendszeressé vált a magyar nyelvű vasárnapi istentisztelet is.

Teológiai és egyházi írói munkássága ugyancsak jelentős volt: prédikációkat, konfirmációs anyagokat, kátét és liturgikus kézikönyveket adott közre szlovák és magyar nyelven. Az ő hivatali ideje alatt, 1855-ben alakult meg a békéscsabai evangélikus algimnázium, amelynek mai, Alpár Ignác által tervezett épületét 1899-ben adták át. Az intézmény ma Szeberényi Gusztáv Adolf nevét viseli.

A gyülekezet történetének fontos része a diakónia, a rászorulók szolgálata is. A 20. század első felében Békéscsabán árvaház, öregek otthona és diakonisszaintézet is működött. A diakonisszák betegápolói, szociális és gyülekezeti szolgálatot végeztek, munkájukban a keresztény hit és a felebaráti szeretet gyakorlati megélése kapcsolódott össze. A városban a Békéscsabai Evangélikus Szeretetszolgálat jelenleg két telephelyen működtet bentlakásos otthont idősek számára.

A 20. század történelmi fordulatai – a világháborúk, a magyar–szlovák lakosságcsere és az egyházi intézmények államosítása – jelentősen átalakították a gyülekezet életét. A közösség azonban megőrizte templomait, hitét és hagyományait, a rendszerváltozás után pedig ismét megerősödhetett az oktatási és szeretetszolgálati tevékenység. A több mint három évszázados békéscsabai evangélikus gyülekezet története Békéscsaba történetének is szerves része. Templomai, iskolái, lelkészei, szeretetszolgálata és gazdag szlovák–magyar kulturális öröksége ma is azt mutatják, hogy az evangélikusság meghatározó szerepet játszott a város közösségi, szellemi és szociális életének formálásában. 

Istentisztelet-közvetítés a Kossuth rádióban
Október 31-én, a reformáció ünnepén 10.04-től Békéscsabáról közvetít istentiszteletet a Kossuth rádió. Igét hirdet Kondor Péter püspök.