Egy szenvedélyes istenkereső
„Nemcsak apostol volt, hanem próféta is; […] ő volt a mi társadalmi lelkiismeretünk” – így jellemezte Dosztojevszkijt Pavel Tretyjakov, a neves műgyűjtő és mecénás. A könyv előszava pedig így summázza küldetését: „Írásai kulcsként szolgálhatnak az embernek, hogy felfedezze a maga számára az Evangéliumot.”
Nem kétséges, hogy erre a kulcsra nekünk is szükségünk van. Az író minden figyelmét az emberi lét örök kérdéseinek megoldása köti le. Behatol az emberi lélek legrejtettebb mélységeibe, és napvilágra hozza mindazt, ami rendszerint rejtve marad. Ő nem tanít, hanem inkább csak kérdez, és felkínálja, hogy vele együtt fedezzük fel az evangéliumon át Krisztushoz vezető utat.
Hitszomj és Krisztus-forrás. Az 1854 februárjában Natalija Dmitrijevna Fonvizinának írott levelében így vallott az író önmagáról: „Én a kor gyermeke vagyok, a hitetlenség és a kételkedés gyermeke mindmáig, sőt a sírhantig. Milyen szörnyű gyötrelmeimbe került, és most is mennyire gyötör ez a hitszomj… És mégis, Isten néha küld nekem olyan pillanatokat, amikor teljesen nyugodt vagyok; ezekben a pillanatokban én is szeretek, és úgy érzem, mások is szeretnek engem. Az ilyen pillanatokban megfogalmaztam magamban egy hitvallást, amelyben számomra minden világos és szent. Ez a hitvallás nagyon egyszerű, íme, itt van: hinni, hogy semmi sem csodálatosabb, mélyebb, kedvesebb, észszerűbb, bátrabb és tökéletesebb Krisztusnál…”
Az író a levél címzettjétől kapta azt az orosz nyelvű Újszövetséget, amely négy éven át a szibériai kényszermunkatáborban egyetlen olvasmánya és lelki erőforrása volt. Élete könyvévé vált, közel másfél ezer (!) jegyzettel látta el.
Vlagyimir Nyikolajevics Zaharov kortárs irodalomtudós frappánsan így jellemzi az író kötődését az evangéliumhoz: „Átélte és megélte azt, mint saját sorsát; Krisztus szenvedését, halálát és feltámadását, mint saját halálát a »holtak házában« és saját feltámadását az új életbe.” Számára az evangélium a megújulás, az újjászületés forrása. Ez Dosztojevszkij személyes élettapasztalata és egyben a legfontosabb mondanivalója, ha úgy tetszik: ez az ő örömüzenete, „evangéliuma”.
A komfortban nincs boldogság. Az Újszövetség mellett különösen is megérintette az írót Jób könyve. Erről így írt feleségének: „Olvasom Jób könyvét, és beteges elragadtatást vált ki belőlem: abbahagyom az olvasást, és vagy egy órát járkálok a szobában, majdnem sírva…” Jób szenvedése saját drámai sorsával szembesítette, ahogyan egy szerzetes megfogalmazza a könyvben: „Ez egy olyan harc Istennel Isten igazságáért, amikor az ember Isten hallgatása ellen küzd […]. Ez a Biblia egyik csúcsa, és Dosztojevszkij a maga sötétségéből erre a csúcsra igyekezett.”
Megadatott neki, hogy eljusson erre a csúcsra, amikor felismerte: „A Mindenhatónak azért kellett elvinni engem kényszermunkára, hogy ott tanuljam meg a legfontosabbat, ami nélkül élni sem lehet.” Vallotta, hogy Krisztus szenvedése adhat értelmet minden emberi szenvedésnek. Provokatívan így fogalmazott: „A komfortban nincs boldogság, a boldogság szenvedéssel váltandó meg […]. A szenvedés a rossz következménye. De a szenvedés elégeti a rosszat.”
Emberistenek vagy istenember? A szerző, Hilarion Alfejev – nyugalmazott ortodox püspök – a kötet utószavában hangsúlyozza, hogy Dosztojevszkij nem volt sem teológus, sem pedig egyházi író. „Csupán” szenvedélyes istenkereső, aki őszinte kérdéseivel ma is segíthet nekünk. Az író arra buzdít, hogy a Bibliát olvasva kitartóan keressük az igazságot, keressük Krisztust. Bátorít, hogy forduljunk szembe a fogyasztói ideológiákkal, az önző közönnyel és azzal a kísértéssel, hogy az istenember helyett emberistenekben keressük a boldogság útját.
1870-ben így írt álmáról: „Hiszek Krisztus egyetemleges országában. Hogy ez hogyan valósul meg, azt nehéz megjósolni, de meg fog történni. Hiszem, hogy ez a királyság megvalósul…” Műveiben prófétai reménységgel emlékeztet „Krisztus ragyogó alakjára, az Ő fényességes arcára, csodálatos és csodatévő szépségére”.
Hilarion Alfejev könyve segíthet, hogy újra felfedezzük a Dosztojevszkij műveiben is megszólaló és minket is megszólító evangéliumot, a feltámadott, élő Jézus Krisztust.
Hilarion Alfejev: Dosztojevszkij evangéliuma. Kairosz Kiadó, 2026. Ára: 3900 forint
