Imádság, szeretet és szolgálat

Áldás ragyog-e rólunk, vagy átok süt át rajtunk? Túrmezei Erzsébet sokat idézett verséből (Átragyog-e rajtunk?) ez a kérdés vetődik fel mai igénk üzenetét illetően is: „…átragyog-e, átsüt-e rajtad, / átragyog-e rajtam a Nap?!” 


Jó lenne templomablaknak lenni, jó lenne ezen a módon jó keresztyénnek lenni. Ott fenn a magasban az első lehetnék, aki beszívhatom a meleg fényt, és jó tulajdonságom, hogy rajtam keresztül sokszorosan megérezhetik az emberek az Isten adta világosságot, és áldássá válhatok mások számára. Lehetek viszont káros is, mert az összetört és kelletlenül útszélre dobott üvegdarab nem üzen mást, csak elhagyatottságot és haragot, és legrosszabb esetben még erdőtüzet is okozhat. Akkor olyanná leszek, mint a bűn kísértésének ellent nem mondó ember: önmagam legrosszabb kiadása, akin keresztül a bűn átka süt. De jó lenne nem ilyennek maradni, Ádám és Éva gyermekének!

Mindennapi megtérésünk része az, hogy belássuk: megváltásra és Lélektől való megtöltésre szorul az imádságunk, a szeretetünk és a szolgálatunk is.

Imádkozz okosan! Mai igénk a keresztyén élet áldásos tevékenységeit erősíti meg bennünk, és tanít meg rá minket, hogyan éljünk itt, és hogyan készüljünk az odaátra. A szív és a szem befogadja a hitet, az átsugárzik rajtunk, és képesek lehetünk az igazi imádságra, szeretetre és szolgálatra. Megváltót kaptunk, aki vállára vette a világ bűnét, és a bűn átkát áldásra cserélte minden benne bízó számára. Nem céltalanul, hanem hálából is imádkozunk, szeretünk és szolgálunk.


A bölcsesség és a józanság bibliai kifejezései utalhatnak az érzelem és az értelem emberi túlkapásaira is az imádság területén. Van olyan, hogy érzelemdús imádságainkkal azt sugalljuk: bárcsak lenne meg a mi akaratunk! Ez pedig már nem bölcs és józan gondolkodásmód, így imádkozni sem fogunk tudni igazán.

A bennünk megoldást kereső emberi értelem is felpöröghet, és az okoskodás elferdítheti az igazi imádságot, Isten imádását. Ki ne gondolt volna már olyat imádságában, hogy „bárcsak lenne meg az, amit én elterveztem, Isten sem akarhatja másképp, ugye, és ha mégis másképp akarja, akkor miért nem értem meg az ő gondolkodását”? Így hamar a farizeus példázatbeli imádságához jutunk, amelyben ő önmagát helyezi előtérbe, és magasztalja fel Isten nevének emlegetése közben. Ugye a mai ember imádságában is van ilyen önző vágyakozás és kérés?

Az érzelem és értelem az imádság közben soha ki nem kapcsolható, de mértékletességre, bölcsességre, józanságra fogható és tanítható. Pál apostol az élet okos istentiszteletére hív, Péter levelében pedig az okos imádságról tanulhatunk.

Szeress és szolgálj! Az igében az imádság mellett nagy szerepet kap a szeretet gyakorlása is, amely a bűnbocsánatra és a befogadásra buzdít bennünket minden értelemben és irányban. A szeretetet a szolgálat követi, szóval és tettekkel. Ez szintén csak Isten erejéből valósulhat meg, és így, egyben lehetséges Istennek megadni az őt illető dicsőséget. Ez a mi nagy lehetőségünk, hogy végre ne a bűn süssön át darabokra tört üvegcserép életünkön, hanem Isten kegyelme ragyogjon át testünk templomablakán.


Megvizsgáltad-e már az imádságodat, a szeretetedet és a szolgálatodat?

Mindennapi megtérésünk része az, hogy belássuk: megváltásra és Lélektől való megtöltésre szorul az imádságunk, a szeretetünk és a szolgálatunk is. Habár sokat hibázunk ezekben, mégis így teljesedhet ki a hívő lélek, és kapcsolódhat össze Krisztusával, aki földi működése során ezekkel gyakran élt. Imádkozott, szeretett és szolgált szóval és cselekedettel. Ne feledjük, mennyiszer hangzik el ez a felszólító biztatás mai igénkben: „…legyetek…” Elhívottak lettünk, hogy igazán, Lélek szerint imádkozzunk. A szeretet gyakorlásában szolgák lettünk Krisztus által. A szolgálatban pedig sáfárok lettünk, hogy Isten kegyelmével jól gazdálkodjunk mások javára. Imádság, szeretet és szolgálat hármas együttműködése szépen dicséri az Urat itt és odaát.



Imádkozzunk! Mennyei Atyánk! Hálát adunk azért a Megváltóért, aki minket az életénél is jobban szeretett, aki minket imádkozni tanított, és aki szolgálatra hívott el. Ámen.