Mustármag-termés: emberi munka, isteni áldás

Milyen érzés tizenévesen először eljutni egy fővárosi színházba vagy elegáns ruhát öltve étteremben vacsorázni? Hogyan válhat egy hátrányos helyzetű középiskolás fiatalból magabiztos egyetemista? Hogy mindezt megtapasztalhassák a kevésbé szerencsés körülmények közé született diákok is, ne csupán elérhetetlen álmok legyenek számukra, egyházunk esélyt és jövőképet kínált összesen hatvan hátrányos helyzetű fiatalnak, akik a most záruló Mustármag kollégiumi programban vettek részt.

A Magyarországi Evangélikus Egyház Országos Irodájának Nevelési és Oktatási Osztálya és az Evangélikus Pedagógiai Intézet szakmai szervezésében zajlott, két éven át tartó programot a budapesti Evangélikus Középiskolai Kollégium, a nyíregyházi Luther Márton Evangélikus Kollégium, a Szegedi Evangélikus Kollégium, valamint a békéscsabai Szeberényi Gusztáv Adolf evangélikus oktatási intézmény kollégiuma valósította meg. A projekt túlmutatott az ösztöndíj jelentette anyagi segítségen: a személyiségfejlesztést, a közösségi beilleszkedést és az identitásmegőrzést is célozta.

A programban részt vevő szakembereket az elért eredményekről kérdeztük.

„A Mustármag program a 2021–2026 közötti időszakra »Gyümölcsöt teremjetek« bibliai mottóval meghirdetett evangélikus köznevelési stratégia fontos eleme volt. Anyagilag teljes egészében az evangélikus egyház finanszírozta. A méltányosság, esélyegyenlőség, felzárkóztatás gyakorlati megvalósítása krisztusi szellemiségben, evangélikus pedagógiai, diakóniai szakmai háttérrel és gyülekezetek hordozó szeretetével állt össze egy egésszé – avat be Majorosné Lasányi Ágnes, az Evangélikus Pedagógiai Intézet igazgatója. – A Mustármag sikere pedagógusok, kollégiumi nevelők, diákok, mentorok közös munkájának és Isten áldásának köszönhető. Egyben megalapozta új, »…én és az én házam népe az Urat szolgáljuk!« [Józs 24,15] mottóval készült stratégiánkat.”


Komplex támogatás

A program célja röviden összefoglalható: minden gyermek – társadalmi helyzetétől függetlenül – ugyanazokhoz a lehetőségekhez juthasson hozzá. A hátrányos helyzet nem származáshoz, hanem életkörülményekhez kötött, és a törekvés arra irányult, hogy ezek a hiányok vagy adottságok ne jelentsenek akadályt a tanulásban, az előrejutásban.

Számos ok állhat a hátrányos helyzet hátterében: a szülők végzettségének alacsony szintje, rossz lakhatási körülmények, rendszeres jövedelem hiánya, valamelyik szülő elvesztése. Számukra tudott az egyház kézzelfogható módon kiutat mutatni, hiszen a program megalkotóinak meggyőződése, hogy az oktatás az egyetlen kitörési út a mély­sze­gény­ség­ből. A munkarend, a felelősség tanítása vagy a cybertér veszélyeitől való megóvás mind részét képezte a munkának – magyarázza Majorosné Lasányi Ágnes.

„A Mustármag program mindkét üteme nemcsak ösztöndíjat, hanem átfogó anyagi és szociális támogatást is nyújtott. A szakemberek vállalták, hogy a fiatalok mindennapjaiban is segítenek – például alapvető higiéniai eszközök biztosításával –, valamint közösségi és fejlesztő programokat nyújtanak. A gyerekek fejlődését és önállóságát az együtt átélt élményekkel hatékonyan sikerült fejleszteni” – folytatja az oktatási vezető.


Hihetetlen erővel bír egy-egy valódi közösségi élmény, egy szalonnasütés, oldott beszélgetés, jövőtervezés az egyetemista mentor diákokkal. Mindennek tere pedig a program most záruló időszakában a kollégium, ahol a fiatalok otthonra találtak. Ugyanakkor az épület falain kívüli életük egyengetésére is gondolnak a pedagógusok: az egyetemi és gyülekezeti hálózatba való továbbkísérés is szívügyük. „Missziói lehetőségünk és felelősségünk van a fiatalok felé, így gyülekezeti hálózatba is kapcsoltuk őket” – tér ki az igazgató a részletekre.

Vajon mit ad ez a program a felnőtt résztvevőknek, akik szabadidejük „terhére” is beleadták az energiájukat, kreativitásukat? „Sok háttérbeszélgetés és visszajelzés birtokában elmondhatom: a jelképes anyagi elismerésért dolgozó pedagógusaink lelkesedése igazolta a várakozásainkat. A mustármagból fa növekedett. Nemcsak a diákokra, hanem a tanárokra és az intézményekre is összekovácsoló erővel hatott: fejlesztette az empátiát, a befogadó szemléletet és a közös felelősségvállalást.”

Csak egy állomás

Bár a Mustármag kollégiumi program most véget ér – mondja az evangélikus szakember –, az elejétől fogva úgy tervezték: nem egyszeri segítséget adnak, hanem folyamatosan épülő támogatói hálózatot építenek. Nem engedik el a diákok kezét, továbbra is fontos a lelki és mentális támogatás.


Majorosné Lasányi Ágnes sok emléket őriz: „Nagyon megérintett az a háromnapos szakmai alkalom, amelyen együtt voltak több kollégium diákjai. Láttam, hogyan alakul ki természetes módon a közösségi működés. Ahogy beléptek a kollégiumba a gyerekek, már vették is le az utcai cipőiket, hiszen otthon nem abban járunk. Apróság, de ez is megerősített abban, hogy a program valóban működik, és mély hatást gyakorol a gyerekekre. Új intézményekkel, újonnan bekapcsolódó diákokkal és pedagógusokkal ezekre a tapasztalatokra építve folytatjuk tovább a munkát.”

Identitásépítés és lelki háttér

Első kézből kaptunk tapasztalatokat a programban részt vevő budapesti Evangélikus Középiskolai Kollégiumban, ahol Kecskemétiné Szilvási Zsuzsanna igazgató és dr. Halász Miklósné, Henriett, az Evangélikus Pedagógiai Intézet pedagógiai szakértője fogadott.

Az intézmény a szélrózsa minden irányából érkező diákokat, köztük hátrányos helyzetű és roma fiatalokat is fogad.

„Korábban méltányossági program elnevezéssel futott már egy program nálunk, hiszen a gyerekek eddig is itt voltak a rendszerben. A Mustármag program a már meglévő foglalkozáselemeink továbbvitelében segített – kezdi az igazgatónő. – Hetente kétórás életviteli tanácsadás keretében függőségekről, egészséges életről, családról, párválasztásról és pályaválasztásról beszélgetünk. Utóbbi egy leszakadó térségből érkező gyerek számára égetően fontos! Aki nálunk tanul, már elért az oktatásnak egy olyan fokára, ahonnan az érettségi vagy egy szakmai végzettség elérhető közelségbe kerül. Mi arra próbáljuk orientálni őket, hogy célozzák meg az egyetemet is. Ehhez összekapcsoljuk a leendő iskolához közeli roma szakkollégiummal, így egyengetve az útjukat.” 


Mint a pedagógus elmondja: a fiatalok sokat kérdeznek, érdeklődőek, nyitottak, hálásak azért, hogy a közösségben az otthonról hozott kulturális értékeikre is figyelmet fordítanak tanáraik.

„Minden iskola maga választotta ki a diákokat. Nem biztos, hogy a buda­pesti kollégiumunknak és Békéscsabának ugyanazok voltak a szempontjai, s ez így van jól. – veszi át a szót Halász Miklósné, az egész program vezetője. – Sem igazolás, sem más ajánlás nem kellett, csak a nevelőtestület véleménye. Az ösztöndíj összege nem nagy, ám támogatólag hat, akár hangszerre, akár kollégiumi díjra fordítható, jó helye van. Partneri működésben dolgozunk: keretet adunk, amit a helyi közösségek töltenek meg tartalommal; ez a rugalmasság nagy előnye a Mustármagnak. Nagy élményünk volt itt, Budapesten az Életre­valók című színházi előadás, melynek roma hátterű figurája mélyen megérintette a gyerekeket, vagy a cirkuszművészet elemeivel dolgozó úgynevezett szociális cirkusz meghívása is. Ez a program játékos formában tanít együttműködést, önbizalmat, stresszkezelést. Október 23-án a diákok a forradalom roma hőseit elevenítették meg a Rózsák terén, ami az identitásépítés fontos része lett.”


Megtudjuk: egyik diákjuk a cigány népismeret tantárgy érettségi projektjében a roma holokauszt témájából készített munkával vizsgázik az idén. Ehhez a két évvel ezelőtt Odera-Frankfurtban rendezett közép-európai keresztény találkozó, illetve az idén márciusban szintén Németországban tartott, a romák és az egyház kérdését középpontba állító konferencia adta az ötletet. Az utóbbi tanácskozáson ugyanis aktívan részt vettek a Mustármag program keretében az Evangélikus Középiskolai Kollégiumból indult roma fia­talok is, eszmecserét folytatva a magyar és a bajor evangélikusok ­romaintegrációs feladatairól.


A szakemberek a program lelki és egyházi dimenzióit is hangsúlyozzák: az áhítatok, gyülekezeti kapcsolódások, dzsessz­istentiszteletek, egyházi rendezvényeken való fellépések, közösségi szolgálatok azt az érzést erősítik a fiatalokban, hogy az evangélikus közösséghez tartoznak, még akkor is, ha nem mind evangélikusok.

A két vezető egyetért abban is: a pedagógusoknak a sok pluszmunka örömforrás volt. A gyerekek hálája, közvetlensége, ragaszkodása és tehetsége miatt érdemes csinálni.

„A Mustármag igazi értelme az, amikor sikerül megmutatni: ezek a fiatalok nem »problémás gyerekek«, hanem értékes, tehetséges, érzékeny emberek, akiknek csak ajtókat kell nyitni a világra. Büszke vagyok az intézményeinkre, melyek már a keretrendszer létezése előtt is fölvállalták ezt a feladatot. Felnézek a pedagógusainkra, a vezetőinkre, a gyerekeket pedig nagyon szeretem! Sosem felejtem: egyszer Győrben egyházi és oktatási vezetőkkel mentünk épp, amikor odakiabál nekem valaki: »Heni néni!« Kollégáim csodálkoznak: ezek a cigány gyerekek miért integetnek? Hát Kecskeméti Zsuzsi egyik kollégiumi gyereke volt, átrohant, és megölelt” – osztja meg velünk egyik élményét Halász Miklósné.


„Itt nincs olyan kérdés, hogy megéri-e ezt csinálni, vagy sem. Az ő örömük az enyém is – folytatja a szívet melengető tapasztalatok felidézését Kecskemétiné Szilvási Zsuzsanna. – Van, hogy egy nehéz nap után ülök az irodámban, és egyszer csak nyílik az ajtó, kíváncsi arcocskák, huncut, fekete szemek jelennek meg, és már nyomulnak is be: »Zsuzsa néni, mi a baj, hát itt vagyunk!« Jönnek, csiripelnek, és minden gondom elszáll, nem lehet mellettük fáradtnak, gondterheltnek lenni. Ők, ha már elfogadtak minket, úgy szeretnek, mint a családtagokat. Fontos nekik, hogy vagyok, és legfőképp az, hogy jól legyek. Ezt nem lehet feladatként kezelni vagy mérlegelni. Ez valami olyan erő, ami mindent átjár és felülír. Az én gyermekeim most mind zenészek. Magasan képzett, tehetséges gyerekek. Ezzel kommunikálnak. Megtanultam: ha felhangzik a Monti-csárdás, a fiúk mondanának valamit, szóval ilyenkor mennem kell. Az pedig, hogy létrejött belőlük egy önálló dzsesszzenekar, hogy visszajárnak az egyetemről is, és az egyházi közösség már felismeri őket, az ilyen programok esszenciája. Nemcsak szépen alakul az életük, de példát mutatnak a következőknek. Ők nekem nem feladat, hanem nevek a szívemben.”

A szociális cirkusz foglalkozása

Tanulás játékos formában

A budapesti Evangélikus Középiskolai Kollégiumban alakult Jazz Young együttes fellépése a Mustármag-táborban

Dr. Halász Miklósné, Henriett és Kecskemétiné Szilvási Zsuzsanna