Nagy múltú, reményteli közösség a Völgységben

Majos Tolna vármegye déli részén, Bonyhád központjától nyugatra, egy mély völgyben található; közigazgatásilag Bonyhád városrésze. Létrejötte Kun Ferenc földbirtokosnak köszönhető, aki 1720-ban letelepedési szerződést kötött huszonnyolc evangélikus családdal. Két évvel később már egyházközségként Bert­ram János személyében saját lelkésze volt a településnek. Az ezt követő négy évben a pécsi katolikus püspök két lelkészt űzött el a faluból: Schwarz­walder Jeremiást (1722–1723) és Widder András Kristófot (1723–1727), majd az őket követő két pásztor (Egerland János és Haj­nó­czy Samuel) is hasonló sorsa jutott.

Csak az 1781-es türelmi rendelet után lehetett újra lelkésze a közösségnek, Hagen Pál János (1784–1785) személyében. Szolgálatának első évében tették le a templom alapkövét, majd ugyanezen év november 5-én fel is szentelték a barokk stílusú, ezerkétszáz főt befogadó épületet. Kivitelezője Schneider Dániel volt. Az építés évszáma a kőkeretes bejárat előtti kőtábla német nyelvű feliratán olvasható, felette látható a koronás magyar címer. A tornyot a 19. század közepén teljes egészében újjáépítették az eredeti mintájára.

A templom berendezése a 18. század végét idézi. Orgonája 20. század eleji, az Angster-orgonagyár munkája. A belsőt három oldalról karzat övezi, melyen az apostolok képeit látjuk; legértékesebb kincse a keresztre feszítést ábrázoló festmény.

A Völgységben a türelmi rendelet után a legkorábban épült evangélikus templom a majosi, amely egyben a környék legfontosabb lutheránus központja is lett. Évekig itt működött az esperesi hivatal is.

A történelem vihara 1946-ban törést okozott a gyülekezet és a település életében: az ezerkétszáz lelkes német ajkú közösség lélekszáma a kitelepítés következtében száznyolcvan főre csökkent. Az itthon maradtak a személyi veszteségen túl elszenvedték, hogy a templom 1805-ből származó három harangja közül a legnagyobbat és a legkisebbet összetörték, illetve elvitték.

A megfogyatkozott közösség a mai napig hűséges Istenhez, a gyülekezethez és a templomhoz. Lélekszáma évről évre nő, a gyülekezet tervez, épít, a jövőbe néz. Ennek is köszönhető, hogy felújítások, újjáépítések gazdagítják, teszik vonzóvá a templomot.

A Krisztus-követés mindennapjait a heti istentiszteleti alkalmakon túl bibliatanulmányozó felnőttkörben, a legkisebbek bibliaköri foglalkozásain, óvodai és gyülekezeti hittanórákon, konfirmá­ciói előkészítőn, nyári táborokban, szeretetvendégségben, koncerteken, adventi gyertyagyújtáson élik meg. Az ökumenikus imahét alkalmain kívül a nemzeti ünnepekről is a testvéregyházak tagjaival együtt, közösen emlékeznek meg, élő, testvéri közösségben a falu apraja-nagyjával.

Az elődök örökségét megbecsülve, a jövő felé reménységgel fordulva kérik a majosiak Isten megtartó kegyelmét közösségükre. 

Evangélikus istentisztelet a Kossuth rádióban. Május 25-én, pünkösdhétfőn 10.04-től istentiszteletet közvetít a Kossuth rádió a majosi evangélikus templomból. Igét hirdet Makán Hargita lelkész.